Újszülöttek születnek vakon…..
Élne másképp is lehet……
Segíts a látáscsökkenteken…….
Nagyon sokat gondolkoztam mióta átvettem az elnöki pozíciót a
Vakok és Gyengénlátók Fejér Megyei Szervezete élén.
Én mindig olyan ember voltam, aki hitt abban, hogy léteznek még manapság is olyan emberek, akik segítőkészek, akik még hisznek az emberi szeretetben, a reményben, abban, hogy másként is lehet.
Vajon, ha a mi családunkban élne látássérült, vagy ha mi magunk tapasztalnánk meg, hogy 20-30-40 év eltelte után egyszerre csak megszűnnének a fények, a külső környezet, nem látnánk gyermekeink mosolyát, születendő unokáinkat. Vajon akkor örülnénk annak, ha valaki irányt és reményt mutatna, ahhoz, hogy túléljük azt a borzalmat, amit meg kell tanulnunk életünk hátralévő részében kezelni és együtt élni vele.?
Ismerek olyan családokat, akik első gyermeküket várták, boldogok voltak, mint minden szülő a gyermeke születésekor. Persze az első mindig kicsit másabb. Teli félelemmel és boldogsággal. De ezután következik csak be az, a fájdalmas tény, amit soha senkinek a világon nem kívánok. Megszületik a gyermek, az édesanyja a kezébe veszi. Ekkor még talán nem is veszi észre, mert még túl pici. Aztán haza mennek a kórházból, azt gondolják minden rendben, mikor úgy fél éves korában tapasztalják a szülők, hogy a gyermek nem néz arra, amerre kellene, hiába a hang, a gyermek nem arra néz, amerről szólnak hozzá, megfogná a játékát, de nem látja, merre csörög. Ekkor tudatosul a szülőben az, hogy gyermeke vakon született.
Szervezetünknél vannak sajnos ilyen esetek is.
Mikor oda hozták a szülők és a kezembe adták a pici babát, olyan volt, mint minden más vele egykorú baba, gyönyörű, aranyos, imádni való, nem látszott rajta a vakság okozta hiányosság. Ő nem fogja soha megtudni, milyen a látók világa, mik azok, amiket nem láthat soha. Vajon mi jobb, ha már születéskor vakon születik a gyermek vagy, ha 20-30 év múlva vakul meg?
Véleményem szerint minden látáscsökkenés és vakság borzalmas. Nem szabadna megtörténnie soha egyiknek sem. Azt gondolom, hogy épp elég kínt és szenvedést átélünk az életünk során ahhoz, hogy ne kelljen sötétségbe zártan élnünk az életünket.
Sajnos, azok a sorstársak, akik szervezetünkben jelen vannak, ezt már nem mondhatják el.
Viszont abból a 400 látáscsökkent sorstársunkból, akik szervezetünknél vannak, nekik vannak még lehetőségeik, csak segítség kell, hogy segíthessünk.
Segítség kell ahhoz, hogy a látássérült sortársainknak erőt és reményt adhassunk.
Utat mutathassunk nekik, a már reménytelen életükben.
Mindenki megérdemli, hogy esélyt kapjon az élettől, Önöktől, a világosság kapuja felé.
Kérem, segítsék szervezetünket, legyenek Önök közül olyan emberek, akik segítenek boldogságot adni a látáscsökkent és vak családoknak.
Fogjunk össze, és közösen építsünk fel egy reményfalat, melyet nem hagyjuk, hogy valaha, valaki is leromboljon.
Higgyék el, szervezetünknek Önök lehetnek csak az esély, a segítség!
Önök nélkül nincs esélyünk.
Kérem, ha tehetik és akkor segítség szervezetünket, akár csak 100 forintttal is. Nekünk és látáscsökkent sorstársainknak már pár forint is reményt ad a küzdelmekhez.
Segítsenek a Tartós Élelmiszergyűjtésünkben is.
Biztosan vannak az ismeretségi köreikben emberek, akiknek szólhatnak, nem kell sok minden, elég, ha minden ember csak 1 terméket adakozik, akkor már legalább karácsonykor tudnak mit enni a látássérültek.
A lényeg, hogy tartós élelmiszereket adakozzanak.
Mindegy, hogy pénzt, élelmiszert adnak-e, a lényeg a segítségnyújtás és ezáltal a remény, amit kaphatunk Önök által.
Tiszta szívből írtam ezeket, a sorokat olyan érzelmekről és megtörtént eseményekről, amik igazak, amik bennem élnek.
A bizalmam Önökben van!
Köszönöm, hogy elolvasták a levelemet!
Minden tiszteletem az Önöké.
Tisztelettel és Üdvözlettel:
Mellár Renáta, Elnök
Vakok és Gyengénlátók Fejér Megyei Szervezete
Adószáma: 18497221-1-07
Címe: 8000 Székesfehérvár, Oskola u.6.
Tel: 06-22-412-520
Honlap: www.vakokgyengenlatok.hu
E-mail: vgyfmsz@gmail.com
Elnök: Mellár Renáta